Ókori Görögország, Delphoi

 

A görögországi Delphoi-ban jártam, ami Görögország egyik legfontosabb az ókorból megmaradt, az ország kultúráját is meghatározó történelmi emléke. Sokan látogatják gyerekkel is, ezért egyértelmű volt számomra, hogy ottlétemkor gyerekszemmel, múzeumpedagógiai szempontból is megnézem, feldolgozom.

Azonban nagyon hamar rájöttem, hogy egy blog bejegyzésben ez egy óriási falat lenne, ha igazán fel szeretném dolgozni. Éppen ezért 3 részre osztottam Delphoi felfedezését: 

• az ókori görög kultúra, Delphoi története - amit egy gyereknek érdemes tudni

• Delphoi múzeuma

• Delphoi - az ásatás és az ókori romok

Az ókori görög kultúra, Delphoi története - amit egy gyereknek érdemes tudni

A Görögországgal való ismerkedést kezdjük először egy Európa vaktérképpel. Azért vak térképpel, hogy ne zavarjon a sok ábra, a domborzat, úthálózat. Jelöljük be a lakhelyet, hogy innen fogtok indulni és jelöljétek be a szállást, vagy akár a megnézendő helyszíneket is. Ha sok helyre mentek, akkor érdemes egy külön Görögország térképet nyomtatni, hogy ne egy egybefüggő placsni legyen a térkép. Beszéljétek meg mivel fogtok utazni, és hogyan zajlik egy ilyen utazás, mennyire lesz hosszú. Ennek az a lényege, hogy térben el tudja majd helyezni a helyszíneket, legyen egy időrendiség számára, és átlássa ő is az utazást. Ez biztonságot fog neki nyújtani, mert tudni fogja hogy mi az útiterv. A neten rengeteg vaktérkép van fent. 

Amikor az ember Görögországra gondol szinte mindig az ókori mondák, mítoszok jutnak az ember eszébe. A mai napig meghatározzák a görög, de még az európai kultúrát, a mai görög mindennapokat is. 

Ha szeretnénk az ókori mondák világába mélyebben elmerülni, akkor ezeket a könyveket ajánlom:

Kisebbeknek

• Görög hősök és mítoszok (Napraforgó könyvkiadó)

• Federica Bernardo: Görög mítoszok

Nagyobbaknak:

• Schwieger Frank: Zeusz és bandája - Görög mitológia újratöltve

• Paolo Valentino: A mítoszok világa - Az antik görög hősök és istenek történetei (móra)

Felnőtteknek:

• Stephen Fry: Mítosz - Görög mitológia angol humorral

De ha csak egy gyorstalpaló mesére van időtök, akkor a Disney Herkules mesét ajánlom. 

A Delphoihoz kapcsolódó mondák közül az Apollón és a Püthón kígyó legendája az, amiről mindenféleképpen tudni kell. Ez pedig gyermek verzióban így hangzik:

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hely Görögországban, ahova egy isten egy sziklát dobott. Ez egy különleges szikla volt, amely megmutatta hol van a Föld köldöke. Ahová esett egy különleges kígyó is előmászott a földből, hogy védelmezze ezt a helyet. A kígyót a helyről nevezték el: Püthón. Ez a kígyó vígan éldegélt itt, amikor is a nagy királynő, és istennő, Héra megkérte, hogy végezzen egy testvérpárral Apollónnal és Ártemisszel, mert nem tetszik őfelségének hogy egyáltalán létezne, de akik egyébként istenek voltak, különleges adottságokkal. Héra férje, Zeusz meghallotta ezt, és mivel ő szerette a testvérpárt, belesúgta a szélbe, hogy vigyázzanak, érkezik egy kígyó. Apollón meghallotta az üzenetet és úgy döntött szembeszáll a kígyóval, erre szerzett is egy különleges íjat és nyilat, elbújt egy homokdűne mögé és a parton várta a kígyó érkezését. A kígyó semmiről sem tudva, gyanútlanul érkezett meg a szigetre, ahol éltek a testvérek. Ahogy a kígyó siklott a homokon, a nyíllal a szeme közé lőtt Apollón és egy lövéssel leterítette az állatot. Csakhogy ez szent állat volt, nem lehetett csak úgy lelőni! Apollónnak büntetés járt ezért a tettéért, még akkor is, ha önmagát és testvérét védte. Az lett a büntetése, hogy neki kellett őrizni a követ, a Föld köldökét, amire előtte a kígyó vigyázott. Apollón egyik különleges képessége volt, hogy meg tudta mondani a jövőt, tudott jósolni. Így, amíg őrizgette a követ, jósolt az arra járóknak. Nyolc évig kellett itt követ őrizgetnie, utána újra szabad volt. Azonban az emberek, annyira megszokták, hogy válaszokat kapnak a jövőjükre vonatkozóan, hogy végül építettek egy templomot, ahol Apollón papnői válaszokat adtak az arra betérőknek a kérdéseikre.

Amikor pedig letelt a büntetése ideje, Apollón delfinné változott és így jutott el a szigetre, Krétára, ahol született. Mivel delfinné változva ment el, a város új neve Delphoi lett, ami görögül delfint jelent. 

Mit jelent a “jósolni, jóslás” szó?

Ez a következő, amit tisztáznunk kell, hogy a gyerekek értsék miről is van szó. Kérdezzétek meg, tudják-e miről van szó. Ha nem ,akkor magyarázzátok el nekik:

• Mi felnőttek is jósolunk, amikor ezt mondjuk, hogy ha nem vigyázol, össze fogod törni magad. Nem tudjuk, hogy meg fog-e történni, de mi ezt állítjuk. A jóslás az, amikor igyekszünk megmondani, hogy mi fog történni a jövőben.

Kérjétek meg őket, hogy ők is mondjanak ilyen jóslásokat. Ezt 4-5 éves kor fölött tudjátok eljátszani velük. Ha ők nem tudnak még ilyeneket mondani, mondjatok ti nekik vicces jóslásokat. Például: Este pizzát fogsz vacsorázni vagy hogy lovagolni fogsz egy delfinen!

Delphoi nem volt egész évben nyitva, a téli hónapokba bezárta kapuit és a papnők is elköltöztek. Bár egész Görögországban férfiak töltöttek be minden fontos tisztséget, itt csak nők lehettek a papok. Bármelyik nő, aki Delphoi lakos volt, lehetett papnő. Le kellett mondania arról, hogy családja legyen, csak a papságnak élhetett. A szertartásokat böjttel kezdték, majd a papnő megfürdött a közeli Kasztalia- forrás vizében. Ezután állat áldozatot mutattak be, majd a papnő, akiket általában a kígyó után Püthiának neveztek elfoglalta helyét egy háromlábú óriásszéken Apollón templomába. Itt az emberek sorban álltak, hogy kérdéseikre választ kapjanak. Mindig hosszú sorok voltak, ahogy az a jó helyeknél lenni szokott, viszont ha valami különleges ajándékot hoztál, hamarabb beengedtek, hogy feltehesd a kérdésed. Azt gondolták, hogy a jósláskor a papnő Apollón istennel kapcsolódott össze és adja át az üzenetét. Azonban inkább az a valószínű, hogy egy vulkáni hasadék volt a templom alatt, és az abból feltörő gázok miatt össze-vissza beszélt a papnő. Sokszor nem is lehetett érteni mit mond, így kellett egy ”fordító”, egy másik pap, aki lefordította, hogy mit mondott a papnő.

• Kérdezzétek meg gyermeketeket, hogy ő, milyen kérdést tenne fel. Vagy akár ti mondjátok el neki, hogy mit kérdeznétek meg. Aztán jöhetnek a jóslatok!

Mivel sok ember volt, hosszú sorok voltak, sokat kellett várakozni, megjelentek az árusok, kereskedők, a szórakozást biztosító helyek. Így lehetett, hogy lett színház, egyéb templom, és bolt is. A szórakozást még a pánhellén játékok is biztosították, amik tulajdonképpen az olimpiai játékokhoz voltak hasonlatosak, csak az időpontját illetően eltértek: az Olimpiába tartott játékok után 2 évvel, minden 4. évben volt viadal. Ennek lebonyolításához egy kedves adományozó pénzéből építették meg a stadium lelátóit kőből. Annyi adományt kaptak minden évben, hogy külön kincstárat kellett fenntartani: nem csak pénzbeli adományok voltak, voltak tárgyak is. Erről részletesebben majd a múzeumi kiállítás kapcsán mesélek. Ezek az adományok segítették a helyet, hogy minden évben tudják fejleszteni, csinosítgatni.

Ha további feldolgozást szeretnétek, vagy éppen a gyerek még nyitott az ókori görög kultúrára, a neten sok színező, rövidfilm van a témában. 

Vagy készítsétek el saját görög vázátokat az istenekkel papírból: https://hu.pinterest.com/pin/211035932508912681/

Ennyit a legendákról, történelmi háttérről. Amiről még fontos kicsit beszélni a gyerekekkel, az az ókori építészet. Hisz az ásatáson már csak az épületek lesznek kint. 

Az ókori görög építészet

Nem szeretnék komolyabban bele menni a görög építészetbe, de van néhány alap dolog, amit érdemes tudni, mert az összes ásatáson hasonló építészeti megoldások lesznek láthatóak. Szóval ezzel az alap tudással, az összes ásatás feldolgozható lesz.

Amit a gyerekeknek érdemes elmesélni, az az, hogy azokból az időkből nem véletlen, hogy csak a templomok, színházak, fontosabb épületek maradtak fenn. Abban az időben az emberek fából építettek magunknak házat, még a gazdagok is fa házban éltek. Csak a különleges helyek épültek kőből, mert azt szerették volna, hogy sokáig fennmaradjanak. 

A TEMPLOMOK voltak az első kőépületek. Ahogy ma is, akkor is kellett egy alapzat, amire épült az épület. Ezt kőből építették meg, egyszerű szerszámokkal, nem voltak akkor még komoly gépek, mint most! Erre kerültek körbe végig az oszlopok és középen bent maga a helység, kamra, ahol a szent szobor, vagy oltár állt. Ezeken az oszlopokon nyugodott a tető, aminek egy része kőből, a többi része fából és tetőcserépből készült.

kép: Szicília, Agrigento

Körben az oszlopok az idő előre haladtával változatosabbak, díszesebbek lettek. Ezek, mint egy kukac, szelvényekből álltak össze. 3 féle oszlop stílus volt:

• Dór: ez egy talpazat nélküli, egyszerű oszlop, húsz barázda tagolja a felületét (az előző képen is ilyen oszlopok láthatóak)

• Ion: már van alapzata is, csiga vonal díszítés van az oszlopfőjénél, 24 barázda van a felületén

• Korinthoszi: különleges, díszes kidolgozású oszlopfővel rendelkezik, hosszú, kecses oszloptestekkel, 24 barázdával

                                   kép: pinterest.com

Az oszlopokat egymásba rakták, és csak utána kerültek a barázdák bevésésre, ezért is van, hogy tökéletesek a barázdák. Az ásatáson jól láthatóak a oszlop részek és az illesztések:

           kép: Delphoi Apolló temploma

Általában a templomok négyszög vagy téglalap alaprajzúak voltak, de Delphoi ebben is különleges: itt volt kerek alaprajzú is. A kerek alaprajzon kívül azonban minden más azonos volt: kívülről oszlopok vannak, belül pedig a terem, ahol a szent szobor vagy oltár található.

A SZÍNHÁZak voltak azok az épületek, amik szinte mindenhol ma is állnak. Ennek oka, hogy még a modern korban is használták őket, figyeltek az állagmegóvásra. Hogy a széksorok alátámasztása könnyen megoldható legyen mindig egy domboldalban voltak felépítve. A félköríves sorokkal szembe volt a színpad és a szkéné, ami tulajdonképpen a díszlet, öltöző és raktár volt egyben. A színházakat márványból építették, mert ez segítette a legjobban az akusztikát: a nézőtér mormogását elnyelte, de a színészek magas hangját visszaverte. A “díszleten” a templomok, középületek építészeti megoldásai köszönnek vissza: tehát az oszlopok, az ablakok mind ezekre hasonlítanak. 

Amiről még beszélni kell, az a STADIUM. Általában ülések sem voltak a színházakkal ellentétben, az emberek sokszor csak a földre ültek. Delphoiba egy komoly adománynak köszönhető, hogy egy komplexum van széksorokkal. Olimpiában például nincs és nem is volt csak a bíróknak ülésük. Nincsenek extra építészeti megoldások, egyedül a hossza volt konkrétan meghatározva: 180 méter. 

A Budapesti Szent István bazilikához kapcsolódva már mutattam egy ötletet, hogy a görög oszlopokat, klasszikus építészeti megjelenést hogyan tudjátok a gyereketekkel is megvalósítani:

De ha nagyon kreatívak vagytok és van időtök, egy komplett görög templomot létrehozhattok wc papír gurigából és hungarocell lapból. Ugyan az oldal, amit találtam, angol, de nagyon jól van illusztrálva, érthető:

http://falling-apples.blogspot.com/2010/08/greek-party-part-1.html?m=1