Művészet gyerekkel

  SÉTA A VÁROSBAN, ÉPÍTETT KÖRNYEZET Az épített környezet mindenhol, mindenkinek a mindennapi élet része. Hiszen lakunk valahol, valamilyen környezetben, körülmények között. Az építészet is művészet! A saját házunk is tükröz valamit: egy adott kort, egy környéket, egy népcsoportot. Az épületek is bemutatnak valamit: formákat, színeket, szimmetriát, aszimmetriát és még hosszan sorolhatnám. Mivel ennyire az életünk része, sokszor el sem gondolkodunk azon, hogy milyen esztétikai értékkel bír. A saját házon a legjobb elkezdeni az épített művészet felé kacsingatást. El tudom képzelni most néhányan nagy szemet meresztenek, hogy ezen a házon nem nagyon van esztétikai érték. Pedig de!  Nézd meg az ablakot: hol vannak a házon? Szimmetrikus? Vannak szemöldökfák az ablakok körül (szemöldökfa: az ablakok körüli díszítések)? Neked tetszik így, vagy változtatnál? Milyen a tető? Modern lapos, vagy hagyományos háromszög? A fal színe mennyire illik a környező házakhoz?...

AZ ALAPOK Az alábbiakban leírok néhány olyan tippet, ötletet, ami helyszíntől független, bármikor felhasználható az utazásaitok, sétáitok során. Az első és legfontosabb, hogy ezek általános tippek. Minden gyerek más! Nem ugyanazt a dolgot kedvelik, nem ugyanazok a dolgok nyugtatják meg vagy éppen keltik fel az érdeklődésüket. Nektek kell egy kicsit finomhangolni, a gyereketekre szabni az ötleteket. Mert Ti viszont tudjátok mi az, ami érdekelheti, és mi az, amit jobb nem is erőltetni. Ki lehet hagyni részeket, vagy éppen hozzá csapni még néhány mondatot.  Ha szeretnénk konkrét korosztályhoz kötni, akkor 4-5 éves gyereknél fiatalabbal nem érdemes múzeumba menni, ha csak nem a természettudományi múzeumba mentek. Egyrészt nem érti még, túl tömény és steril lehet neki. Viszont a kisebbeknek jó kezdés lehet egy épület, templom, természettel, állatokkal kapcsolatos múzeum. Ezek a helyek segítik a ráhangolódást, és hogy szokja a múzeumi közeget. De az biztos, hogy egy-egy alkalom után úg...

  Kedves Olvasó! Ha bemutatkozásról van szó, Milne Micimackója jut eszembe: “Köszöntünk kéz a kézben (részemről mondjunk mancsot) hogy teljesítsük részben kérésed és parancsod, mely minket felidézett, mint mackóvágy a mézet.” Én és a művészet kéz a kézben köszöntünk, mert hát ennek a blognak ez lesz a témája: a gyerekek és a művészet. Csak részben fogom tudni teljesíteni kérésetek (nem parancsotok), hogy segítsek abban, hogyan is lehet a gyerekeknek megmutatni a művészetet: az építészet, szobrászat, festészet szépségeit.  De kezdjük a legelején! 2005 óta dolgozom a szakmámban, ami az óvodás korú gyermekek gondozását jelenti. Mindig is gyerekekkel akartam foglalkozni, és határtalan öröm számomra, hogy ez lehet a munkám. Először óvónőként dolgoztam, majd fejlesztőpedagógus lettem és most is a gyermekek közelében vagyok. Az évek alatt sok tanfolyamon, továbbképzésen vettem részt, rengeteg kollégával dolgoztam együtt, és a gyerekekkel is sok foglalkozásra jutottam el. Mindenhol ma...