SÉTA A VÁROSBAN, ÉPÍTETT KÖRNYEZET

Az épített környezet mindenhol, mindenkinek a mindennapi élet része. Hiszen lakunk valahol, valamilyen környezetben, körülmények között. Az építészet is művészet! A saját házunk is tükröz valamit: egy adott kort, egy környéket, egy népcsoportot. Az épületek is bemutatnak valamit: formákat, színeket, szimmetriát, aszimmetriát és még hosszan sorolhatnám. Mivel ennyire az életünk része, sokszor el sem gondolkodunk azon, hogy milyen esztétikai értékkel bír. A saját házon a legjobb elkezdeni az épített művészet felé kacsingatást. El tudom képzelni most néhányan nagy szemet meresztenek, hogy ezen a házon nem nagyon van esztétikai érték. Pedig de! 

• Nézd meg az ablakot: hol vannak a házon? Szimmetrikus? Vannak szemöldökfák az ablakok körül (szemöldökfa: az ablakok körüli díszítések)? Neked tetszik így, vagy változtatnál?

• Milyen a tető? Modern lapos, vagy hagyományos háromszög?

• A fal színe mennyire illik a környező házakhoz? Milyen a fal felülete: sima, rücskös?

• Milyen anyagok felhasználásával készült?

• Mikor épült? Van valamilyen építészeti története?

• Milyen díszítések vannak? Vannak egyáltalán?

 
Anélkül, hogy most igazán mélyen és konkrétan bele mentünk volna a témába, már is a művészetről beszélünk! Az épített környezeten keresztül! Mert a művészet ennyi: nincs jó és rossz válasz, csak benyomások vannak. Benyomások az adott tárgyról, hogy nekünk mennyire tetszik, vagy sem. Összehasonlítjuk más tárgyakkal, más jellemzőkkel. Kérdéseket teszünk fel, amikre nem is kell feltétlenül választ találni, mert az a lényeg, hogy kialakítsunk magunkban egy érzést a tárggyal kapcsolatban. Lehet ez negatív is! Mert a művészet lényege, hogy érzéseket váltson ki, legyen az bármilyen is. A művészet mindig szubjektív, mindig elfogult, a mi egyéni hozzáállásunkat, véleményünket tükrözi.
 
A következő lépés már az, hogy meg tudjuk mondani milyen építészeti technikák vannak jelen, milyen építészeti irányzatról van szó, mik a jellemzői ennek az irányzatnak. Ekkor már nem csak felületesen nézzük meg az épületeket, hanem konkrét dolgokat figyelünk meg: díszítések, homlokzat kialakítása, technikák, anyagok, összehasonlítás más építményekkel. Itt kezdünk el komolyabb gondolkodásra sarkalni.
 
De akkor nézzük meg ezt egy konkrét példán:
A Szent István Bazilikát Budapesten mindenki látta már, ha más nem képeken. Vagy legalább is fenn van az ember bakancs listáján. Méreteivel, kialakításával nagy hatást gyakorol az emberre. Már csak a látványa is felkelti az ember kíváncsiságát! Főleg a gyerekekét. A teljesség igénye nélkül, érintőlegesen mutatom be az épületet. Ez segíthet, hogy egy konkrét épületen mit is kell megfigyelni, miről kell beszélni. Lesz egy, a Bazilikát teljesen bemutató blog bejegyzésem is, ezért van itt csak felületesen érintve minden.

Már odafelé menet a kocsiban, az utcán sétálva érdemes az építkezésről beszélni: hogy eredetileg itt nem templom állt, hanem egy állatviadalokat tartó színház, és hogy a Duna nagy áradása elől menekülő emberek ezen a kis dombocskán találtak menedéket, itt várták a mentőcsónakokat. Ez az áradás sarkallta arra az embereket, hogy hálából ide templomot emeljenek.

Ez a harmadik legnagyobb építmény az országba (Parlament, Esztergomi Bazilika). A nevét pedig az államunk, országunk alapítójáról kapta: Szent Istvánról. De mi is az a szent? És miért is lett szent Istvánból? Szent az, aki csupa jó dolgot cselekszik, és mindig törekszik a jóra, szorosan kötődik a vallásossághoz. István királyunk volt az, aki az országunk fő vallásává a kereszténységet tette, és szorgalmazta a templomok építését. Az ő tiszteletére lett a templomnak ez a neve. Mire jó egy templom? Miért építettek templomokat? Miért járnak emberek templomba? Ennek miért bazilika a neve? Itt mindenki a maga vallása és nézőpontja szerint magyarázhatja el a gyereknek, hogy mire jó egy templom.
Megérkezünk a bazilikához, és mielőtt még bemennénk egyrészt megbeszéljük a szabályokat, mit illik, mit nem. Másrészről kívülről is megszemléljük az épületet:
A környező épületekhez mérve ez a templom óriási nagy! Szóval, hogy jól lássuk, el kell futnunk a tér legtávolabbi pontjába! Itt most kell egy kis szaladgálás, átmozgatás, utána jobban bírják majd a további beszélgetéseket és már nem olyan kötött a történet. Ráadásul már is érzékeltethetjük, hogy mennyire óriási a tér, ahova épült.
Na most, hogy ilyen távol vagyunk, látszik, hogy is néz ki az egész templom.

• Mit veszel észre először, melyik része a legkiemelkedőbb? Kupola - ez a kupola az első építkezés során a rossz minőségű anyagok és a rossz építési technika miatt egyszer leomlott, újra kellett építeni.

• Mi az, ami még kiemelkedik az épületen? A harangtornyok. Miért ez a neve? Ha szemben állunk az épülettel, a jobb oldali toronyban van a legnagyobb harang. Hogy is néz ki egy harang? Itt akár levegőbe megrajzolhatjátok a harangformát. A harangoknak általában egy fülük van, de ennek a harangnak 6 is van! Erre a súlya miatt volt szükség, így tartja meg biztonságosan a tartószerkezet a harangot.

• Ha letakarod a kupolákat és harangtornyokat, mire hasonlít az épület? Valamilyen ókori építményre: az oszlopok az előtérben, az előcsarnok feletti kis tető szerűség, amibe a szobrok vannak. A nagyobbaknak el lehet mondani, hogy ez egy neoreneszánsz épület, pont ezek miatt a jellemzők miatt.

• Hány féle anyagot tudsz felsorolni, ha megnézed? Kő, vas, üveg. Régen még nem egy nagy cég volt, aki az egész építést végezte, voltak külön ácsok, kőművesek, festők, szobrászok, mozaik kirakók, üvegmesterek. Mindenki más "cég" volt. De volt egy vezető, aki figyelte és irányított mindenkit, ő volt a művezető. Ha nincs meg nekik, hogy mik a foglalkozások meghatározásai, érdemes elmagyarázni.

• Most fussunk vissza közelebb a templomhoz, hogy közelebbről is meg tudjuk nézni. A lépcsők aljába álljunk meg, hogy könnyebb legyen körbe nézegetni.

Amiről itt érdemes beszélni:

• A kovácsolt vaskapu: mi az, hogy kovácsolt vas? Hogyan készül? Milyen motívumok vannak rajta?

• A szobor csoport a timpanonban (görögöktől származó szó, a oszlopokat lezáró háromszög vagy íves tető neve) : ismernek-e fel valakit? Madonna és a kis Jézus van a középpontban, mellette ott van Szent István is. Milyen történetet mesél el nektek? Alatta a szöveg latinul: "ÉN vagyok az út, az igazság, az élet". Nektek mit jelent ez? Figyeljétek meg a szobrok arckifejezését! Nektek melyik tetszik és miért?

• Az előtér mozaikjai: mi az a mozaik? hogyan készül? Szerinted miket ábrázolhatnak a mozaikok? Az ajtó felett található a felhőn ülő Jézus. Ha ránézel a mozaikra, mit csinál Jézus? Olyan mintha kitárt karokkal vár téged, hogy átölelhessen, vagy éppen beljebb tessékeljen a templomba. A fejünk felett a mennyezeten a mozaikok csillagképeket ábrázolnak. Mik azok a csillagképek? Te tudod, hogy melyik a te csillagképed? Hisz mindenki születésnapjához hozzá lehet rendelni egy csillagképet. 

Rengeteg mindent írtam és még csak be se mentünk a templomba! Megfigyeltük a külső jellemzőket, formákat, színeket, beszéltünk különböző technikákról, előkerültek szakszavak, és megbeszéltük, hogy mi fogott meg minket vagy nem fogott meg minket, ezzel mind-mind a művészetről beszéltünk. Volt mozgás, mutogatás, figyelés, képzeletbeli rajzolás, keresgélés, felfedezés. Ha tovább akarjuk vinni a folyamatot, otthon vegyünk elő színes papírokat és kis négyzetekből készítsünk mi is otthon mozaik képet. Így ismerkednek a technikával és meglátják, nem is olyan egyszerű mozaikot készíteni.

De addig is kezdés képen próbáljátok ki a saját házatokon/lakóparkon/társasházon, hogy ők mit vesznek észre, mi tetszik, nem tetszik nekik. Nézzetek körbe a településeteken, milyen különleges építményeket találtok. Templom mindenhol van! Elég különleges építmények ahhoz, hogy közelebbről is megszemléljük őket. Majd jöhet akár egy séta a Bazilika körül. 
 
Ne feledjétek, ahogy az alapoknál beszéltünk róla, nincs jó válasz és rossz válasz, csak érzések és benyomások, amik segítenek, hogy észrevegyük az épített környezetünket.