Kedves Olvasó!

Ha bemutatkozásról van szó, Milne Micimackója jut eszembe:

“Köszöntünk kéz a kézben

(részemről mondjunk mancsot)

hogy teljesítsük részben

kérésed és parancsod,

mely minket felidézett,

mint mackóvágy a mézet.”

Én és a művészet kéz a kézben köszöntünk, mert hát ennek a blognak ez lesz a témája: a gyerekek és a művészet. Csak részben fogom tudni teljesíteni kérésetek (nem parancsotok), hogy segítsek abban, hogyan is lehet a gyerekeknek megmutatni a művészetet: az építészet, szobrászat, festészet szépségeit. 

De kezdjük a legelején!

2005 óta dolgozom a szakmámban, ami az óvodás korú gyermekek gondozását jelenti. Mindig is gyerekekkel akartam foglalkozni, és határtalan öröm számomra, hogy ez lehet a munkám. Először óvónőként dolgoztam, majd fejlesztőpedagógus lettem és most is a gyermekek közelében vagyok. Az évek alatt sok tanfolyamon, továbbképzésen vettem részt, rengeteg kollégával dolgoztam együtt, és a gyerekekkel is sok foglalkozásra jutottam el. Mindenhol magamba szívtam valamilyen tudást. Rájöttem, hogy ha mindezt a tudást és tapasztalatot ötvözöm, akkor nagyon könnyen fel lehet kelteni a gyermekek érdeklődését a művészetek iránt, és meg lehet nekik mutatni, hogy nem is kell ehhez olyan komolynak lenni. 

Szeretek utazni, felfedezni a világot és benne magamat. Az utazások során vettem azt észre, hogy szülőként nem is olyan egyszerű megmutatni a világ szépségét a gyerekünknek. Nem áll rá az ember agya, hogy mit is kellene kiemelni, megmutatni, mi az ami korai még, vagy éppen már túl kevés. Nem is nagyon kapnak sehol segítséget a szülők abban, hogy segítsék a gyermekük megértését, felfedezését egy adott helyszínen: a múzeumok nem nagyon indítanak gyerekeknek tárlatvezetést (hacsak nem osztálykirándulás van) vagy éppen a képek mellett nincs semmilyen támpont a szülőknek, hogy mit is kellene a gyerekek számára kiemelni. Egy városlátogatás alkalmával pedig az utcán sétálva végképp elveszünk abban, hogy a játszótéren kívül mit is lehetne megmutatni a gyereknek. 

Van egy ismerősöm, aki a gyerekével az Ópusztaszeri Történeti parkba szeretett volna elmenni. Ötlete sem volt, hogy hogyan is tudná izgalmassá tenni egy 5 éves számára ezt a helyet, van-e egyáltalán értelme egy ilyen helyre elmenni vele? Mivel többször jártam már ott, tudtam, hogy gyerekként is fantasztikus lehet a hely. Igyekeztem neki egy anyagot összerakni, de az idő szűke miatt és mert nem voltak képeim a helyszínekről (neten alig lehet valamit találni), elég silány lett az anyag. Ekkor jöttem rá, hogy még ha meg is van az igény a szülőkben, hogy megmutassák ezeket a helyszíneket a gyerekeiknek, akkor sincs meg hozzá a tudás, egy segédanyag, ami alapján felfedezhetnék a helyszíneket. 

Szóval így jutottam ide, hogy írok egy blogot, amivel segíthetek a különböző helyszíneket felfedezni a világban, az országunkban. Nem a legszakszerűbb anyagokra kell gondolni, és nem is fog mindenre kiterjedni, nem ez a cél. A cél az, hogy olyan anyag kerüljön hozzátok, ami segít a különböző helyszíneken, hogy ne csak egy séta, levegőzés legyen, hanem legyen egy játékos tanulás is, amin keresztül megszerethetik a gyerekek a művészetet.

Induljon hát a kincskeresés a világban!