Séta a Delphoi ásatáson

Mielőtt az ásatást ismernénk meg közelebbről, érdemes elolvasni az előzményeket, melyben ráhangolódunk a görög kultúrára, majd tanulmányozni a múzeum tárlatáról szóló bejegyzésemet. Ha ezeken túl vagy, jöhet a romok megtekintése. Amikor a helyszínen vagytok, akkor is ezt a sorrendet javaslom.

Mint ahogy a Jósnők is a forrásban megtisztulva indultak az Apollón templom felé, kezdjük a sétát mi is a Kasztalia forrásnál. Sajnos az ősi rész le van zárva, de az ókori medencét a lépcsővel meg lehet nézni és a forrás is ott csörgedezik, így ha a medencében nem is, a forrás vizében megmosakodhatunk. Itt érdemes feleleveníteni, hogy mit és miért csináltak itt a jósnők, és miért csak nők lehettek Apolló isten papjai. (Erre a választ az első Delphoi bejegyzésemben megtaláljátok.)

Miután felfrissültünk a forrás vizétől, elkezdjük sétánkat a kincstárak, templomok között, ahova a kincseket, adományokat, felajánlásokat gyűjtötték az emberek. Minden területnek, városnak megvolt a saját kincsestára. A múzeumban már láthattuk azokat a tárgyakat, amiket az ásatás területéről, akár innen a templomokból gyűjtöttek össze. Vissza is kérdezhetjük gyermekünktől, hogy mire emlékszik, milyen tárgyak voltak, ő mit hozna el felajánlás ként.

A gyönyörűen felújított Athéni Kincsesházát meg is tekinthetjük, ahol meg lehet figyelni a görög építészet minden jellemzőjét. A dór oszlopokat és annak jellemzőit, a timpanont, aminek az eredeti díszítését egy rajzon mutatják be. Mint általában a templomok/kincsesházak, ez is szögletes alaprajzú. A tető hiányzik, hisz az fából volt. Gyermekünkkel hasonlítsuk össze a rajzot és a valóságot: 

• Mi hiányzik a valóságban, ami a képen még ott van?

• Mit tartottak benne? Neked milyen kincsed van, amit tartanál benne?

• Mi történt a kincsekkel, ha már túl sok volt, és nem fértek el? (előző blog bejegyzésben megtalálod a választ)

• Mik a jellemzői egy ókori görög építménynek?

Ha már dór oszlopot láttunk, egy kicsit feljebb a lépcső mellett egy korinthoszi oszlop felső maradványai tekinthetők meg. Jó közelről meg lehet nézni a barázdákat, a kacskaringós csigavonalakat. Ha nagyon szemfülesek vagyunk, még a vésőnyomokat is lehet látni! Keressük meg a különbségeket a két oszlopfő között!

 

A sétánk következő állomása az Apollón templom, vagy is az a néhány oszlop és alapkő, ami maradt belőle. Azonban így is látható, hogy mennyire nagy volt. A templom hosszabbik oldalán sétálva számoljuk meg a gyerekekkel, hogy hány lépés míg az egyik végétől elérünk a másikig. Majd gondoljuk végig, hogy az otthoni lakás, ház vagy a szobájuk mekkora. Keressük meg, hol lehetett a bejárat. Nem voltak ajtók, ablakok az épületen, nem lehetett zárni azokat, ezért késő ősszel az egész komplexum bezárt, és csak tavasszal, a jó idő beálltával nyitott meg újra. A belső szentélyt dór oszlopcsarnok fogta közre. Az épület közepén volt a jósnők, a Püthia-k háromlábú trónja, ami a törésvonal felett helyezkedett el. Ma már nincsenek gáz-gőz szivárgások “Gaia isten köldökéből”, és a templomba se lehet bemenni, de egy jó kis jóslatot mi is elmondhatunk. Ha a leghíresebb jóslatokra vagyunk kíváncsiak, akkor azokat itt elolvashatjuk. 

Kérdések, megfigyelési szempontok:

• Mi történt ebbe a templomba?

• Ki volt Apollón?

• Hasonlít egy mai templomhoz?

• Milyen oszlopok fogták közre a központi teret?

• Milyen az alaprajza?

Sétánkat folytatva a hegyoldalon felfelé, rengeteg maradvány mellett haladunk majd el, ókori lépcsőkön kaptatunk felfelé, közben pedig kirajzolódik, hogy mennyire hatalmas volt ez a terület, és hogy mennyien lehettek itt egyszerre. Ezt a sok embert valahogy le kellett foglalni míg várakoztak, így megjelentek mutatványosok, árusok, és készült egy színház is. Fénykorában 5000 fő nézhette egyidejűleg az előadást, ahol dráma, komédia is játszódott. A színházak jellemzőiből már csak az elrendezés fedezhető föl: a scena, ami a hátteret szolgáltatta már nincs meg, az orkhésztra, ami a tulajdonképpeni színpad volt, még látható, és persze a thetron, a nézőtér, ami ma is egész jó állapotban van. Ha bővebben szeretnél a szinházakkal foglalkozni, itt egy link!

• Keressük meg a 3 fő részét: nézőtér, színpad, háttér! Melyik nincs már meg?

• Miben hasonlít/különbözik egy mai színháztól?

• Használtak akkor is kellékeket, maszkokat?

• Jártál már színházba? Mit néztél meg?

kép forrása: wikipedia

Mivel a sport is egy szórakozási lehetőség, így a látogatottság keretet teremtett annak, hogy itt kerüljenek megrendezésre 4 évente, az olimpiával 2 éves váltásban, a pánhellén játékok, ahol azonban nem csak atlétikai hanem zenei és költészeti versenyek is voltak. A kocsi versenyeket nem itt a hegy tetején, hanem a tengerhez közel eső pályán tartottak. Itt is babérkoszorú került a győztesek fejére. A pálya körüli lelátó egy nagyvonalú pénzadomány után kapott kőüléseket, előtte mint minden ilyen stadiumban itt is a puszta földön ültek az emberek. Egyedül a bíróknak volt kőböl kiépített helye. Ezt a kiemelt helyet ma is meg lehet találni az ülések között, keressétek meg ti is! A rajtkő is megnézhető, ott vannak a rovátkák, ahova a lábukat támasztották ki. Sajnos a stadium területére nem lehet bemenni, de azt hiszem mindenki álma, hogy fusson egy stadion kört. Figyeljük meg a formáját, és gondolatban játszunk el hogy milyen versenyen vennénk részt.

A gimnasium az út tololdalán, a domboldalon lejjebb fekszik. Itt gyakoroltak, készültek fel a sportolók a versenyekre. Sajnos nem sok minden maradt meg belőle.

Amíg visszafelé sétáltok a romok között a kijárathoz, érdemes megkérdezni őket, hogy egy-egy építmény mellett elmenve, mondják el, hogy mire emlékeznek, mi tetszett a legjobban. Ezzel az ismétléssel érhetjük el, hogy sokkal több dolog maradjon meg az emlékezetükben.

Az út túloldalán, a gimnasium mellett található Athéné szentélye és temploma. Érdekessége, hogy nem négyszögletes az alaprajza, hanem kör. Ez ritkaság volt a görög építészetbe, hogy kör alaprajzú templomokat építsenek. Olimpia romjainál találtak még erre példát.

A 14,76 méteres átmérőjű külső kör 20 dór márványoszlopból, a belső 10 korinthoszi oszlopból állt. 3 dór oszlopot helyre állítottak, így lehet elképzelésünk, milyen különleges látvány lehetett. Sajnos nem lehet tudni, hogy az épület milyen funkciót töltött be: talán különleges szertartásokat végeztek itt?

Megfigyelsek, kérdések:

• Mi a különbség az Apollón és Athéné templom között?
• Ki volt Athéné?
• Számoljuk meg hány oszlop van a külső körben?
• Mik a jellemzői a dór oszlopoknak? Keressük meg a helyreállított oszlopokon a jellemzőit!
• Járjuk körbe, hány lépés a kerülete?

A nap végén érdemes térképet készíteni és bele rajzolni, hogy milyen építmények voltak, hol helyezkedtek el. Ezzel erősítjük az emlékeket, feldolgozzuk az aznap látottakat, gyakoroljuk a téri irányokat, és a gyermekek finommotorikája is fejlődik.

Vigyetek magatokkal színezőket, amiken a Delphoi romok, épületek vannak, vagy vegyetek a múzeum boltjába szinezőt, esetleg cserép darabot, amit ők festhetnek meg a kor jellemző szineivel.

Otthon, ha előhivattátok a képeket, lehet albumot is készíteni, amibe nem csak a képeket, rajzokat, de az épületekeről, tárgyakról, helyszínről összegyűjtött írásos érdekességeket is érdemes beragasztani. Legyen egy album, amit ő készít el, amiben az ő emlékei vannak, és az iskolába is jól jön majd, ha tanulnak róla.