Séta a Műcsarnokban




Egy könnyed múzeummal szerettem volna kezdeni a konkrét “tárlatvezetést”, ezért esett a választásom erre a múzeumra és a fotó kiállításra. A mai világba már mindenki fotózik, ha más nem, a telefonnal. A gyerekek mindennapjait is átszövik. A kiállítás fotói több nézőpontot is bemutatnak, több témát is átölelnek. Lesz miről beszélgetni képnézegetés közben.

A Műcsarnok épülete már kívülről is elég impozáns, és bár nagyon klasszikusak a vonásai, belülről csupa modernizmus. A fogadó térben meg lehet nézni az eredeti mennyezetet, a különleges falborításokat, de ezután már a kiállított tárgyaké a főszerep. Eredetileg is kiállító térnek készült a honfoglalás 1000. évfordulójára, és már a kezdetektől a kortárs művészet volt a középpontban.

A pénztárnál megkérdeztem, hogy van-e valamilyen segédanyag a gyerekeknek, vagy lehet-e venni valamilyen anyagot a kiállítással kapcsolatban a shopban, ami gyerekeknek is jó: sajnos “nem” volt a válasz, viszont ez a tárlat komolyabb felkészülés, segédanyag nélkül is feldolgozható. 

De kezdjük az alapoknál, vagyis, hogy kezdjük ezt az egész múzeumosdit:

  • otthon időpont kijelölése mikor fogunk menni, ha lehet egy látható naptárba bejegyezni, gyerekekkel visszaszámolni a napokat
  • szabályok megbeszélése, hogyan viselkedünk múzeumban
  • beszélgetés a fotózásról: milyenek voltak az első fényképezők, kiket fotóztak, nekünk milyen fotós élményeink vannak gyerekkorunkból. 
  • készítsünk mi is képeket a kiállítás témáiban: "kik vagyunk", "történelmi képek", "játék a fénnyel-a fény képei", "filmesek fotói: képekben gondolkodnak"; ezeket később összehasonlíthatjuk a tárlat képeivel
Ha még több előkészületre, alap szabályra vagy kíváncsi, olvasd el ezt a blog bejegyzésemet.

A kiállítás megtekintése legyen egy könnyed séta: csak az előtt a kép előtt időzzünk, amelyik megfog minket, rögtön érzéseket vált ki belőlünk. Rengeteg kép van kiállítva, egyszerre fárasztó és befogadhatatlan. A művészet lényege, hogy érzéseket váltson ki, ezekről az érzésekről lehet beszélgetni, egy semmit mondó képről nem fogunk tudni mit mondani.  Ezeknél a képeknél pedig tegyük fel a kérdéseket a gyerekeknél:

  • mi az, ami megtetszett a képen?
  • milyen érzést vált ki? Itt ne álljunk meg a szokásos jó, rossz érzésnél! Boncolgassuk egy kicsit az érzéseket: szorongás, meghitt, bohókás, izgatott, nyugodt, szomorú ...
  • mi van szerinted a középpontban? Miből gondolod, hogy az? Mi emeli ki?
  • ha ez egy mese része lenne, mi lenne a története?

Ha úgy érzed kifulladt a kép, nyugodtan indulj tovább és keresgélhettek megint. Nem baj, ha sok kép mellett mentek el csak rápillantva. Ha már egy-kettő van, amiről szívesen beszél, megnyílik, már jó. 

Rengeteg kép van a kiállító térben, én is csak azok mellett a képek előtt álltam meg, amik valamilyen benyomást keltettek bennem. Ezekből a képekből szemezgetek és boncolgatom nektek. Ez egy szubjektív bemutatás lesz, lehet, ha elmentek a kiállítást megnézni, nektek más fog tetszeni. Vegyétek úgy, ezek csak példák, ötletek a feldolgozásra. Mivel üveg alatt vannak a képek, nem mindig sikerült jó minőségben lefényképezni őket, és sok a tükröződés, de azt hiszem a lényeg így is átjön a képeken.

 

A KIÁLLÍTÁS

 

Ez a kép markáns érzéseket jelenít meg, miközben nekünk felnőtteknek a háttér is mesél.
Kérdések, amiket feltehetünk:
  • Milyen érzelmeket látsz a bácsi arcán?
  • Ezek jó vagy rossz érzések?
  • Szerinted miért érezheti ezt?
  • Vajon mit mondhat?
  • Mit gondolsz a bácsiról?
  • Szerinted miért fekete-fehér? - ez egy modern kép, csak a hangulat miatt lett fekete-fehér
  • Milyen helységben, szobában ülhet a bácsi? Miért gondolod ezt?
  • Meséljünk a háttérben lévő tárgyakról és arról, hogy régen hogy éltek az emberek, hogyan főztek, milyen ételeket készítetek.

Gyerekként ez lenne az egyik kedvenc kép sorozatom! Közlekedési táblák. A képek úgy készültek, hogy a fényképező vakuja visszaverődött a táblákról, érdekes kompozíciókat létrehozva.
  • Van olyan tábla, amit felismersz?
  • Vajon miért akarta lefényképezni a táblákat? Valószínűleg tetszett neki a fény visszaverődése, és a fekete éjszakába megjelenő színes táblák.
  • Te milyen táblát fényképeznél le?
  • Eszedbe jut valamilyen történet a képekről?

 

A mai világba a környezet védelem, környezet tudatosság kiemelt szerepet kap. Ha olyan család vagytok, akiknek a mindennapi élet szerves része, ez a kép egy jó beszédtéma lehet:
  • Mi áll a kép középpontjába? Miért a fa van a középpontban? Miért egy neon lámpa világítja meg? Szerinted milyen helyen, helységben van a fa?
  • Milyen érzést kelt benned a kép? Ez jó vagy rossz érzés? Mit rakhatnánk a képre, hogy jobb érzést keltsen?
  • Milyen történet jut eszedbe a képről? Számomra azt mondja, hogy ...
  • Beszélgessünk gyermekünkkel a környezettudatosság fontosságáról.

Ez egy természet fotó, de akár egy megkreált digitális kép is lehetne. Ez egy jó példa a fotózás különlegességére és különleges látásmódjára. Egy jó fotós meglátja ezeket a formákat, fényeket egy képen.
  • Szerinted mi látható a képen? Miből gondolod, hogy az? 
  • Honnan jön a fény a képen?
  • Milyen érzetet keltenek benned a sziklafalak? Fenyegetőek, lágyak, kalandosak….
  • Mi alakíthatta ki a sziklafal oldalát?
  • Szerinted ez a Földön van?
  • Játszunk el a gondolattal, hogy nem a földön van. Hogy néznének ki azok, akik itt laknak?

 

A fotózásban az a legszebb, hogy hétköznapi pillanatokat is meg lehet vele örökíteni. Ez csak egy átlagos nap, vagy mégsem? 
  • Kik vannak a kép történetének középpontjában? Hova mehetnek az emberek? Nénik vagy bácsik? 
  • Mitől olyan furák a fények? 
  • Mi van még a képen?
  • Tennél még valaki, valamit a képre, vagy szerinted így is elmesél egy történetet?
  • Én azt a mesét találtam ki róla, hogy...

Ez a két kép egy sorozat része, amely a Budapesti mindennapokról szól. Ez a pőre valóság. Néha érdemes olyan témákról is beszélgetni gyermekünkkel, amik kicsit a komfortzónánkon túl vannak. Itt érdemes hagyni, hogy ők tegyenek fel kérdést, elmondhassák a gondolataikat. Ez már inkább a dokumentum fotó témaköréhez tartozik.
Ha nagyon nem jön kérdés a gyerek számára, akkor ezeket kérdezd meg:
  • Kit akart lefotózni a fotós?
  • Mit szól hozzá a többi ember a képen? Te mit szólsz a főszereplőhöz? Mit gondolsz róla? Miért néz ki így, miért csinálja ezt?

 


Ez egy fotósorozat. Több hasonló is volt, számomra ez volt a legmegkapóbb.
  • Mind a három képen ugyanaz van? Mi lehet az? (háló)
  • Mind a három kép ugyan azt az érzést kelti benned? Ha színes lenne, más érzésed lenne?
  • Te így raknád sorba a képeket? A fotós miért így rakhatta sorba?

 

Ez csak egy érdekesség: az asztalon van az a papír kompozíció, amiről a kép készült a falon. Érdekes nézőpontot mutat be: hogyan készül egy kép. Ha van nálatok fényképező/telefon, próbáljátok ki ti is, hogy milyen nézőpontból lehet még lefotózni, nektek melyik nézőpont tetszik a legjobban.

 

Az utolsó kép számomra annyi történetet, érzést, kérdést vet fel….

  • Miért fekete-fehér?
  • A bácsi a fehér ruhában a fiatalokhoz tartozik? Ő van a középpontba?
  • Mi az a belibbenő anyag? 
  • Ünnepelnek valamit? Mindenki csinosan van felöltözve!
  • Hogy érzik magukat a képen az emberek?
  • Egy folyópart vagy tengerpart van a háttérbe?
  • És jöhetnek a kitalált történetek, amik a kép alapján buknak ki belőlünk, mesék, amik az életről, boldogságról, szomorúságról szólnak….

 

Miután haza mentetek, vegyétek elő a fotókat, amiket még a kiállítás megtekintése előtt csináltatok. Ha van olyan téma, fotó, amit szeretne a gyerek újra készíteni, adjatok teret neki. Próbálja meg most egy kicsit más szemszögből elkészíteni a képeket.

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon